2013. október 30., szerda

10.Hiányozni fogsz

Nem sokára 1000 megtekintés *o* Nagyon örülök neki,de ami egy kicsit elkeserít,hogy még egy hozzászólást sem kaptam :( Ha ennél a résznél össze gyűlik 3 hozzászólás csak akkor hozom a 11.részt!Sajnálom de muszáj megbizonyosodnom arról,hogy milyen is a blog...

-Na szóval segítsetek,hogy miért vagyok ennyire  ismerősek.Esetleg találkoztunk már?-kérdeztem  kíváncsian.
-Szerintem a megoldás az,hogy mi vagyunk a One  Direction tagjai.-mondta ömm hú elfelejtettem a nevét  azt hiszem Louis.
-Várjunk csak mi?-nyíltak tágra a szemeim.



-Jól hallottad.-vigyorogtak.
-Ez hihetetlen.Kb.4 órája hagyott el Justin Bieber és  most pedig a One Direction tagjai húznak haza fele.-  csodálkoztam.
-Várjunk,várjunk csak.Justin Bieber?-csodálkozott Zayn.
-Igen.Ez hosszú,igazából neki köszönhetem,hogy ilyen  csodás állapotban vagyok.-közöltem és azon kaptam  magam,hogy a házunk előtt állunk.
-Hát fiúk megjöttünk.-mondtam és láttam,hogy az  arcukon düh és meglepődöttség terül szét,szerintem  még mindig azon voltak ki akadva,hogy Justin Bieber  miatt nézek ki így vagy,hogy egyáltalán ismerem.
-Örülünk,hogy megismerhettünk.-mondták szinte  egyszerre.
-Énis.-pirultam el.
-Esetleg Lara,öhm elkérhetném a számod?-kérdezte  Louis szégyenlősen.
-Persze.-válaszoltam természetesen,bár egy kicsit  meglepett a kérdése,vajon mit akarhat tőlem?Bár valljuk  be nem ellenkezek neki,mert nagyon szimpatikus.
-Akkor még remélem találkozunk fiúk.-köszöntem el és  vissza adtam Louisnak a telefonját.
-Szia.-mosolygott Zayn.
-Örültem és majd kereslek.-pirult el Louis.

*Louis szemszöge*


Nem tudom mi ütött belém Lara társaságában de teljesen zavarban voltam.Volt ebben a lányban valami különleges ami megfogott.Bár tudom,hogy részeg volt de mégis elbűvölően gyönyörű volt és kedves.Holnap ahogy alkalmam adódik egyből felhívom.


     ^^3 héttel később^^


*Lara szemszöge*


Elképesztő,hogy Louissal mennyire jól össze hangolódtunk.Szinte majdnem minden nap munka után értem jött és élveztük egymás társaságát.Közben az összes One Directionos fiúval találkoztam és rohadt jó fejek,mondjuk Harry néha eléggé rám mozdult de utána mindig bocsánatot kért.De sajnos még így sem ment ki a fejemből Justin.3 hét alatt nagyon sokszor keresett,de én csak szívtelenül rá nyomtam a telefonomat.Minden este Jessivel aludtam,hogy ne érezzem magamat egyedül.És eljött az a nap amikor Justin 1 évre útnak ered és addig biztosan nem látom.Egész reggel olyan gondolatok cikáztak a fejemben,hogy a repülőtérre kell mennem.De még sem..Már biztosan túl tette magát rajtam ugyanis 3 napja egy újság cikk jelent meg amiben Selenával mutatkozik úgy,hogy gondolom már újra együtt a tökéletes pár.Túl kell tennem magamat,és bele kell törődnöm,hogy teljesen vége,mondjuk még semmi komoly nem volt köztünk mégis olyan mintha egy 10 éves tartós kapcsolatnak lett volna vége.

  *ringringring*

1 üzenet: 

    Feladó:Justin
  3 hete nem alszom,teljesen szétvagyok hullva.Sajnálok mindent,remélem egyszer  megbocsájtasz nekem.Hiányozni fogsz.1 év múlva találkozunk.Szeretlek.
                                xoxo Justin

Mikor végig olvastam az üzenetet könnybe lábadt a szemem.Elment,itt hagyott.Most már biztosan.Teljesen olyan feelingem van amikor még gyerek korunkban elment és bele vágott a pop szakmába.Sírás közben azon gondolkodtam,hogy vissza írjak-e neki,de a döntésem egy semleges nem volt.Nem akarok még több fájdalmat neki meg nekem se.Jobb ez így ha semmit sem tudunk egymásról.

-Lara el ne felejtsd az estét!9-re jönnek értünk a fiúk.-kiabált be a szobámba Jessi.
-Nyugi nem felejtettem el.
-És lehetőleg valami kihívót vegyél fel,szeretném ha már  jól éreznéd magad és nem csak a mocskos Justinon  járna a fejed.-belépett a szobámba és kacsintott.
-Jaj menj már.-röhögtem és hozzá dobtam egy  díszpárnát.

  ^^Este 8 óra körül^^


-Úr isten Lara,szóhoz sem jutok.-esett le az álla  Louisnak.

-Tudom ne is mond elég kihívó ugye?-hisztiztem.
-Egy kicsit,de állati jól nézel ki.-suttogta a fülembe és  a  kezét a derekamra csúsztatta.Nem bántam,egyre  közelebb kerültünk egymáshoz és ez egy hangya fasznyit kezdte elvenni a figyelmemet Justinról.
-Akkor jó.-mondtam félénken.
-Nekem lesz a legszebb kísérőm a bulin.-nyomott egy  puszit a nyakamra.
-Ne túlozzunk.-nevettem el magamat.
-Na akkor csapjunk bele az éjszakába.-kiabálta Niall.
-Ezaaaaaaaaaaaaz.-ordította őrült módon Zayn és Liam.




2013. október 29., kedd

9.Játszottál velem

Úristen mit szóltok Justin új Recovery számához?*__* Én egyszerűen imádom.Csak miatta várom a hétfői napokat,hogy újabb és újabb remek dalokkal töltse meg a telefonomat.És ami a részt illeti hát igen...eléggé hirtelen változások lesznek benne de megígérem,hogy ettől lesz izgalmas ;) Jó olvasást!<3

-Azt hiszem jobban kívánlak mint bárki mást egész  életemben.-suttogtam és a kezeimet lassan a combjára  vezettem mire ő nyögött egyet a gyengéd érintésemtől.


*Justin szemszöge*


-Justin ne csináld ezt kérlek.-suttogta és arrébb lökte a  kezemet.

-Ne haragudj,nem tudom mi ütött belém én egyszerűen  csak.-nem hagyta,hogy befejezzem a mondatomat  hanem felém fordult és csókokat nyomot az ajkamra.
-Tudom mi ütött beléd.Én is ugyan így kívánlak de én  nem az a lány vagyok aki 2 hét után meg adja magát.
-Megértelek.És igazad van te nem az a lány vagy.Te egy  olyan lány vagy aki más mint a többi,aki megért  engem,aki olyan mintha a legjobb barátom lenne és  ezért is te vagy az aki jobban kell bárkinél.
-Imádlak.-mondta és szorosan átölelt.
-Én jobban.-mosolyogtam erőltetetten és oda sétáltam az  ablakhoz.
-Mi a baj?-kérdezte kíváncsian és ő is az ablakhoz lépett.
-Igazából nem tudom,hogyan fogsz rá reagálni de  kevesebb mint 3 hét múlva indulok az 1 éves turnémra.-  nyögve nyelve mondtam ki ezt a mondatot,fáj,hogy itt  kell őt hagynom,főleg így,hogy végre újra találkoztunk és  kezdenek alakulni a dolgok közöttünk.
-Én rohadtul nem értelek Justin.Akkor mi a fenének  költözzünk oda hozzád 3 hétre,hogy utána újra  pakoljunk is vissza?Tudod mit rossz ötlet volt ez az egész.Nem megyünk sehova és most szépen  megkérlek,hogy aludj inkább a nappaliban.-mutatott az  ajtó felé,miközben apró könnycseppek szöktek a szeme sarkába.
-Lara kérlek ne csináld ezt.Én erre a 3 hétre  biztonságban akartalak tudni.És ott van a Skype és a  telefon.-próbáltam nyugtatni de csak ellökött magától.
-Ó értelek szóval neked ennyit ér ez az egész,hogy  megelégszel annyival,hogy 1 évig csak telefonon  beszélgetünk egymással?Egy dolog az ami rohadtul  bánt.Ha tudtad,hogy nem sokára elmész köreinkből 1  évre minek kezdtél ki velem,minek adtál reményt?Van  fogalmad arról,hogy mennyit jelentesz nekem és,hogy  mennyit fogok szenvedni ez miatt?Vagy te csak le  fektetni akartál és aztán puszi pá?-hangja már kiabálás  formába váltott és a könnyei patakokban  folytak.Szégyelltem magam,igaza volt..Mármint abban  nem,hogy csak lefektetni akartam mert ez egyáltalán  nem így van.
-Egy valamit tisztázzunk az utolsó mondat még csak az  eszedbe se jusson,mert nem ilyen vagyok ez te is jól  tudod.És igen igazad van elszúrtam,csak egyszerűen amikor megláttalak milyen gyönyörű lettél,eszembe  jutott a múlt,hogy mennyire szerettem veled lenni és ez  most sem változott.És mikor nem beszélhettem veled azt  hittem meghalok a fájdalomtól.-magyaráztam és  próbáltam közeledni felé,hogy le törölhessem a  könnyeit.
-Justin én ezt az egészet nem tudom máshogy venni  csak úgy,hogy te játszottál velem.-mikor kimondta a  fájdalom öntötte el az egész testem.
-És most arra kérlek,hogy menj el innen és felejts el.-  utasított és lesétált az emeletről.Én gyorsan felöltöztem  és lementem hozzá.Nagyon fáj amiket mondott nekem,főleg az,hogy felejtsem el..Érzem,hogy nem fog  menni de ő ezt szeretné.Vagyis tudom,hogy nem ezt  szeretné csak az agyára hallgat.
-Én sajnálom,hogy így alakult ez az egész.De  mindkettőnknek jobb lesz így,te
elmész én pedig élem  tovább az életem.Selena végre megkapta amit akart.- mondta és az ajtót elkezdte szép lassan kinyitni.
-Ne csináld ezt!Tudom,hogy te sem akarod,hogy vége  legyen.-közelebb léptem hozzá és két kezemmel  megfogtam az arcát.Kb.1 percig farkas szemet néztünk egymással mire vettem az erőt és megcsókoltam.
Csókunk olyan búcsú csókra emlékeztetett,amitől  elkeseredtem még jobban.
-Szia Justin.-lépett el tőlem és intett egyet.Ettől a  cselekedettől össze törtem.Úgy néz ki teljesen vége.El  csesztem.Gratulálok Bieber.Abban a pillanatban ahogy kiléptem rám csapta az ajtót.

*Lara szemszöge*


Elsem bírom hinni,hogy egyik percről a másikra történnek a dolgok.Egyik pillanatban még így imádlak,úgy imádlak meg kívántalak,másik pillanatban pedig elhagylak egy egész évre végülis nem egy idő,nem számít.

Még fogalmam sincs,hogyan fogom ezt fel dolgozni biztos vagyok benne,hogy nehezen de Jessi majd segít nekem.Justin csak játszott velem és ez nagyon fáj.
-Jessi.-rontottam be a szobájába sírva.
-Igen anya megetettem a fókát.-beszélt álmában és közben a feje nyál tócsában úszott.Ettől mosoly húzódott a számra de még mindig össze voltam törve belül.Úgy éreztem nincs szívem felkelteni hiszen biztos élményekkel teli dús álma lehet,úgyhogy hagyom őt.Szép halkan settenkedtem ki a szobájából,lementem a konyhába elő vettem egy doboz Jack Daniel's-t és egy doboz cigit.Nem vagyok rá büszke amit most teszek de úgy érzem,hogy ez most jól fog esni.Réggeben naponta 5-6 szál cigarettát elszívtam de sikerült leszoknom róla.Jessi pedig már több mint 6 éve dohányzik,úgy hogy ezért van itthon.Gyorsan felrohantam a szobámba és a bánatomat elkezdtem piába folytani.Az este folyamán kb. még vagy 7 Jack Daniel's-t ittam meg,úgy hogy már eléggé készen voltam.Olyan 11 óra körül ki pattant a fejemből,hogy én most elmegyek sétálni,hát így is tettem..Már vagy hat utcányira arréb voltam a miénktől amikor a hátam mögött lépteket hallottam,2 velem egy idős fiú lehetett.Lépteimet egy kicsit gyorsabbra vettem amikor pár perccel később a földön hevertem és felém futott az egyik fiú.
-Úristen jól vagy?-kérdezte a srác akinek kócos barna  haja a szemémbe lógott,de az kell,hogy mondjam írtó  helyes volt,vagy lehet csak a pia hatására mindenki  helyesnek tűnt akkor.
-Ömm igen jól vagyok csak egy kicsit megszédültem.-  fogtam a fejem és felálltam.
-Úristen te bűzlesz az alkoholtól,gyere haza viszünk.-  csatlakozott a másik fiú is hozzánk.A másik srácnak  fekete jól fésült haja volt,de az istenibe ő is állati helyes.
Most vagy a pia hatása vagy pedig rám talált a szerencse  a mai nap után..
-Merre laksz?-kérdezték.
-Kb. 6 utcányira arrébb-mondtam.
-Hogy hivnak?-kérdezte a kócoska.
-A nevem Lara Michael.
-Gondolom nekünk bemutakoznunk se kell.-mondta a  fekete.
-Hát fogalmam sincs,hogy kik vagytok úgy hogy de.-  röhögtem.
-Ez furcsa,hogy nem tudod de amúgy én  Louis vagyok ő  pedig Zayn.-mutatta be magát és a társát.
-Hmm olyan ismerősök vagytok de fogalmam sincs  honnan.-gondolkodtam és véletlen egy halk büfi  csúszott ki a számon.
-Ne haragudjatok.-magyarázkodtam mire ők csak  mosolyra húzták a száját.
-Na szóval segítsetek,hogy miért vagyok ennyire  ismerősek.Esetleg találkoztunk már?-kérdeztem  kiváncsian.
-Szerintem a megoldás az,hogy mi vagyunk a One  Direction tagjai.-mondta ömm hú elfelejtettem a nevét  azt hiszem Louis.
-Várjunk csak mi?-nyíltak tágra a szemeim.





  

2013. október 27., vasárnap

8.Kívánlak

-Te is nekem.-mosolyogtam és közben egy lágy,sajnálom csókot nyomott az ajkaimra.Viszonoztam és utána nyelve utat kértek az enyémhez amit én engedélyeztem.Idilli pillanatunkat egy kocsi reflektor fénye zavarta meg amiből Selena szállt ki.
 -Lám,lám.-közeledett felénk.


 *Lara szemszöge*


-A szerelmeseket,úgy tűnik nem lehet szét szakítani.-  vágott fancsali fejet Selena.

-Figyelj,megmagyarázom.-győzködött Justin.
-Valamit megbeszéltünk és te megszegted,ennek sajnos  csúnya következményei lesznek.
-Mégis mit akarsz tenni velem?Istenem ne játszd már itt  a gonosz "gyilkost".-kezdtem én is belefajulni a vitába.
-Ne akard te azt tudni Lara.-jött közelebb hozzám Selena  és borzalmasan erősen megszorította a csuklómat.Sose  néztem volna ki belőle,hogy ennyi ereje van.
-Elég volt ebből.Tudod mit?Leszarom,hogy miben  alkudtunk meg.Te engem nem fogsz irányítani mert te  egy kis senki vagy.-lökte el Selenát tőlem Justin.
-Most pedig gyere Lara,elhúzunk innen a fenébe.-húzott  be a kocsiba.Abban a pillanatban ahogy beültünk  a  kocsi kereke máris útba vette a házunkat.

*Selena szemszöge*


Ezt nagyon rosszul tették.Gondoskodom róla,hogy ez a kis cafka bánja,hogy újra összefutott Justinnal.Azt hitték,hogy viccelek?Persze,hogy nem.Csak most fog elkezdődni a játék.


*Justin szemszöge*


Hihetetlen Selena.Szerintem be kéne zárni az ideg beteg osztályra,mert tuti,hogy belül valami nem stimmel.Nem is értem,hogy nem vettem eddig észre,hogy milyen is ő valójában.És borzalmasan rosszul érzem magam,hogy Lara veszélybe került miattam.Nem tudom Selena mit akar ezek után tenni vele/velünk de gondoskodom róla,hogy Lara biztonságban legyen.

-Mi lesz most?-kérdezte és közben a csuklóját  simogatta,úgy látom az az ideg beteg nagyon erősen  szoríthatta meg neki,mert egy halvány lila foltot láttam.
-Nem tudom,vagyis tudom de biztos,hogy nem fog  tetszeni.
-Kérlek mondjad.
-Az lenne a legjobb ha felmondanál a munka helyeden és  oda költöznél hozzám,hogy egész napos biztonságot  tudjak neked biztosítani.-fordultam felé és kíváncsian vártam a reakcióját.
-Hogy mi?É-én ezt nem tartom jó ötletnek!Mit mondunk az újságoknak és mi lesz Jessicával,én tuti,hogy nem hagyom itt őt egyedül.-kapkodta a levegőt minden egyes szó után.Közelebb hajoltam hozzá és egy csókkal elhallgattattam.Miközben puha ajkaink összeértek,úgy éreztem bízik bennem.
-Tudod mit,akkor költözzetek hozzám mindketten.-  szétváltunk egymástól és elcsíptem Lara halvány  mosolyát.
-Nem Justin,nem akarunk a terhedre lenni.-ellenkezett  ami nem igazán tetszett. 
-Szerinted akkor felajánlottam volna?-kérdeztem már egy  kicsit mérgesbe váltva.
-Biztosan ezt akarod?-kérdezte kételkedve,mire én  határozottan rá bólintottam.
-Rendben,akkor beszéljük meg Jessivel is.-szállt ki a  kocsiból.
Gyorsan befutottunk a házba,ugyanis kint már megint erősen szitált a hó.
-Na végre,hogy haza értél már kezdte..-jött ki a  konyhából Jess mire lefagyott amint meglátott engem is.
-Hát ez meg mit keres itt?-kérdezte flegmán.
-Na hát Jessica én is örülök,hogy újra láthatlak.-  mosolyogtam.
-Nyugi Jessi,semmi baj már.-nyugtatta Lara.
-Óóó.Hát akkor szia Justiiin.-vetette a nyakamba magát.
-Tudtam én,hogy nem vagy te rossz fiú.-borzolta meg a  hajam.
-Még,hogy én rossz fiú?Ne nevetess.
-Jessi beszélnünk kell veled.-vette komolyra a szót Lara.
-Na hát ez már most nem jól kezdődik.-dobta le magát a  díványra unottan.Kb.15 percbe bele foglaltuk Laraval a  mondandónkat.
-Szóval,tisztázzuk.Te Justin Bieber azt akarod,hogy én  és Lara oda költözzünk a brutálisan nagy lakásodba?És  még dolgoznunk se kell?Tetszik de mi ebben a trükk?- húzta fel a szemöldökét.
-Semmi trükk,csak ez a legtökéletesebb megoldás  arra,hogy megvédejelek titeket Selenától.
-De miért nem lehet,csak szimplán szólni a    rendőröknek?-kérdezte Jessica.
-Úgy sem csinálnának semmit.Azt hinnék,hogy  kamuzunk.De akkor a lényeg az,hogy benne vagy?-  kérdeztem tűkön űllve.Ha most azt mondja,hogy nem én  nem tudom,hogy fogom őket megvédeni..
-Had gondolkozzam egy kicsit...Na jó csak viccelek,hát  persze,hogy benne vagyok.A barátnőm élete mindennél  fontosabb számomra.-mosolygott mire én végre megkönnyebbültem.
-Rendben akkor holnap szerintem el is kezdhetjük át  vinni a cuccokat.-ugrott fel Lara a fotelből.
-Persze,majd segítek.-nyomtam egy puszit a homlokára.
-Ahhw de aranyosak vagytok együtt.-ragyogott Jessi  szeme a látványtól.
-Hah mi nem vagyunk együtt.-háborodott fel Lara.
-De ezen még változtathatunk.-mosolyogtam irtó  perverzen.
-Ne is álmodozz Bieber.-dobta hozzám a párnát.
-Mi az,hogy ne is álmodozzak?Most megbántottál.-  hajtottam le a fejem.
-Hehe.Na most viszont menjünk aludni.Justin te is itt  alszol?-kérdezte Lara.
-Hát ha nem zavarok.
-Dehogy zavarsz.Gyere menjünk fel.-megfogta a kezem  és húzott magával.
-Jó éjt mindenkinek.-kiabált Jessi.
Lara szobája annyira őt tükrözte.Nagyon tetszett.És a kilátás az ablakból elképesztő volt.Lehet,hogy ez a ház nem nagy és nem a gazdag villa negyedben van,de mégis a legjobb helynek nyilvánult.
-Nos Lara azt hiszem akkor én itt alszok a díványon.-  vakartam a fejemet. 
-Hát ha neked ott jó.Gondoltam elég nagy az ágy  kettőnknek de akkor mindegy.-legyintett.
-Tessék?Vagyis jobb lesz nekem ott az ágyon  melletted.Úgy érzem elég hideg van ebben a  szobában,úgy hogy segítek nem meg fagyni.-  magyarázkodtam.Elég fura volt ugyanis zavarban voltam  és fogalmam sincs,hogy miért.
-Na öltözzünk át.-vigyorgott és bement a fürdőbe.
Én csak boxerben alszom.Biztosan élvezni fogja a látványt Lara.Épp már a felsőm
vettem amikor Lara kijött a fürdőből.Lélegzete szünetet tartott amikor meglátott.Nagyon élvezem mikor ilyen reakciókat váltok ki belőle.De én is ugyan így voltam,amikor megláttam őt egy francia bugyiban és egy köldökig érő toppban.Teljesen lázba hoz a teste és mindene.Annyira kívánom őt,de tudom,hogy ez túl korai még.
-Húhaa.Azt hiszem elég forró lesz ma a levegő ebben a  szobában.-nyaltam körbe a számat,mire Lara erre egy  nagyot nevetett.
-Jaj hát biztos a radiátort érzed.Feljebb vettem a fűtést.-  kacsintott rám és bebújt az ágyba én pedig követtem a  példáját.
-Te is tudod,hogy nem így gondoltam.-suttogtam a  füleibe és átkaroltam.
-Tudom.-éreztem ahogyan mosoly húzódik a formás  szájára.
-Lara mondhatok valamit?-kérdeztem.
-Persze.
-Azt hiszem jobban kívánlak mint bárki mást egész  életemben.-suttogtam és a kezeimet lassan a combjára  vezettem mire ő nyögött egyet a gyengéd érintésemtől.








2013. október 20., vasárnap

7.Boldogságból szomorúságba

 -El sem fogod hinni.-csillogtak a szemeim.
Minden egyes részletet elmeséltem Jessicának,aki repdesett az örömtől,hogy végre ennyire boldognak lát.Miután végeztem a mesémmel megkért,hogy aludjak vele egy kicsit.Bár még csak 2-3 óra lehetett,én igent mondtam,és mély álomba szenderedtünk.


 *Justin szemszöge*


Még csak pár órája váltunk szét Laraval már is jobban hiányzik mint bárki más.Fel sem tudom fogni,hogy Ő és Én.Életem egyik legszebb korszaka most kezdődik el.Gondolatok mélységébe voltam elmerülve amikor már is a stúdióhoz érkeztem.Gyorsan beszaladtam ugyanis nem akartam,hogy letámadjanak a rajongók vagy a riporterek.Amikor felértem a harmadikra bementem a hang stúdióba és nem kívánt személy jelenléte rontotta el a kedvem.

-Mit keresel itt?-kérdeztem érthetetlenül.
-Én is örülök neked Justin.-üdvözölt Selena.
-Nos hát azért jöttem,hogy megbeszéljük a dolgokat.-ült  le a kanapéra.
-Nekünk nincs mit megbeszélnünk,te már az én  szememben láthatatlan és egy senki vagy.-emeltem  feljebb egy kicsit a hangom.
-Hát ez rosszul esett,de jelen helyzetben nem nagyon érdekel,hogy te mit gondolsz.Amit most fogok mondani nem igazán fog tetszeni.-biggyesztette le a száját.
-Mai naptól kezdve az lesz amit én mondok vagy pedig a  te kis szerelmednek komoly bajai fognak esni.Először is  nem keresed Larat,a riportereknek azt mondod,hogy  újra együtt vagyunk és boldogok vagyunk.Értettük  egymást?-kérdezte elégült mosollyal.
-Te meg vagy zakkanva?-lepődtem meg.Selena  komolyan ilyen ideg beteg,gonosz lány lenne?  Hihetetlen,teljesen félre ismertem.
-Nem vagyok megzakkanva csak nem szeretem ha ilyen  kis senkik mint Lara elveszik a helyemet.-jött közelebb  hozzám és beletúrt a hajamba.
-De egy undorító ember vagy te.-toltam el magamtól,mert  próbált megcsókolni.
-Ezek szerint megértettél és jó kisfiú leszel.-simogatta  meg az arcom.
-Meg.-fintorogtam.Nem tudtam mit csinálni,ismerem Selena ideg beteg,termetes barátait és nem akarom Lara életét kockáztatni.Elég nehéz lesz kibírni de jelenleg muszáj engedelmeskednem neki..

^^1 héttel később^^


*Lara szemszöge*


1 hét alatt annyi dolog történt velem.Csalódtam egy emberben aki mindig is életemben komoly helyet foglalt el.Justin nem keres egyáltalán,próbáltam hívni de mindig kinyomott,a lakásához is elmentem de hiába csöngettem senki sem jött ki.A napi lapok tele vannak Justin és Selena közös képeivel.Átvert és ez nagyon fáj.Esténként sírva alszom el Jessica ölében.Legalább ő mindig itt lesz nekem ha baj van.Már nagyjából kezdem megszokni,hogy Justint újra elveszítettem.Nehéz de nem tudok mit tenni.

-Lara hoznál valami kaját a boltból?-kérdezte Jessica.
-Persze.-vettem egy lendületet és kikeltem az ágyból.Gyorsan összeszedtem magam és útnak indultam.
Kint a hó pihék szállingóztak.A házak kidíszítve égő sorokkal,nagyon szeretem a téli hangulatot.Mikor oda értem a bolthoz a parkolóban egy fekete terepjárót véltem felfedezni.Ebbe a kis sarki boltba nem igazán járnak gazdag emberek,hanem csak helyi lakosok.Mikor beléptem az üzletbe elindultam felfedező túrára,hogy mit is vegyek vacsorára,amikor neki ütköztem valakinek.Meglepődve álltam amikor Justin állt velem szemben és mogyoróbarna szemeit rajtam legeltette.
-Mit keresel itt?-kérdeztem flegmán.
-É-én csak valami enni valóért ugrottam le.-dadogott.
-Ja értem,hát akkor jó vásárlást.-intettem és máris a kasszához vettem az irányt.Meglepetésemre Justin is követte a példámat.Gyorsan kifizettem a leveseknek való alapanyagokat és kiléptem a helyiségből.Már majdnem otthon jártam amikor a fekete terepjáró ami Justiné volt,megállt mellettem.Bieber kiszállt a kocsiból és elém lépett.
-Beszélnünk kell.-mondta és közben megfogta a kezem.
-Nincs miről beszélnünk!Átvertél és csalódtam benned.-  mondtam és közben próbáltam kihúzni a kezem.Erre ő  még erősebbre vette a szorítást ami egy kicsit fájt.
-Igazad van,teljes mértékben.De ezeknek a  cselekedeteknek oka volt.-magyarázott.
-Selena megfenyegetett,hogy ha nem csinálom azt amit  ő akar akkor neked bajod esik.-hajtotta le a fejét.
-Mi?-lepődtem meg.
-Igen jól hallottad.Sajnálom,soha sem tennék ilyet.-  suttogta és közben sajnálatot éreztem a hangnemében.
-Kicsit fura kifogás de hiszek neked.-megfogtam az állát és felemeltem a fejét,lássa a mosolyomból,hogy tényleg hiszek neki.Ő is elmosolyodott és hirtelen a kocsinak nyomott.Eléggé meglepődtem a hirtelen cselekedetére.
-Hiányoztál.-szinte már suttogta az ajkaimra.
-Te is nekem.-mosolyogtam és közben egy lágy,sajnálom csókot nyomott az ajkaimra.Viszonoztam és utána nyelve utat kértek az enyémhez amit én engedélyeztem.Idilli pillanatunkat egy kocsi reflektor fénye zavarta meg amiből Selena szállt ki.
-Lám,lám.-közeledett felénk.






2013. október 13., vasárnap

6.Öröm és bánat

Mostantól mindig vasárnap hozok részeket :) Ha hétköznaponta több időm lesz akkor megpróbálok előbb de nem ígérek semmi ilyesmit.És sokkal nagyobb öröm töltene el vagy segítség lenne ha esetleg hozzá szólnátok egy pár szót,mert akkor tudom,hogy tetszik-e vagy sem.Jó olvasást kívánok <3


Justin vagy most el küldöd innen a fenébe vagy pedig  ennek a kis fekete hajú gyönyörűségnek egy szál haja  nem marad.-fogott vissza Justin mert közben nagy  lendületet vettem Selena felé.


*Lara szemszöge*


-Ugye ez te sem gondoltad komolyan,hogy most itt  elkezdünk verekedni?-kérdezte flegmán Selena.
-De,teljesen így gondolom.-vetettem oda egy gyilkos  tekintetet.Komolyan mondom,hogy ezt a lányt még 2  napja sem ismerem,mégis a legrosszabb helyekre kívánom.
-Jólvan Selena tűnés innen.-mutatott Justin a kapu felé.
-Nehogy azt higgyétek,hogy ezzel vége.-mondta ki utolsó  szavait a drága látos fekete.Mostantól így fogom  hívni,ennél jobb nevet nem érdemel.
-És nagyon szépen megkérném magukat is,hogy  távozzanak.-kérte Justin szépen a riportereket.
-Még egy utolsó kérdés.Régóta ismerik egymást Laraval?  -kérdezte egy nő.
-Kiskorom legtöbb idejét vele töltöttem.-válaszolt Justin  szégyenlősen és közben megfogta a kezem.
-Így van.És egy valamit tisztázzunk.Én Justin iránt nem  azért érzek többet mint barátság,mert gazdag vagy  híres.Kicsinek is mindig ő volt az én szerelmem és most is az én bolondom marad.-mosolyogtam és közben  Justinnal hátat fordítottunk és bevonultunk a házba.
-Justin nem volt még ez kicsit korai?-kérdeztem  és  mélyen a szemébe fúrtam az én tekintetemet.
-Miért lenne az?Én csak közöltem mindenkivel az  igazságot.De mond meg nyugodtan ha ez zavar téged.-  simogatta meg a karom.
-Nem,egyáltalán nem zavar csak meglepődtem.-  nyugtatás képpen megöleltem.
-Most viszont indulnunk kéne,mert Jessica már biztos  hiányol.-bújtam ki szoros ölelésünkből.
-Rendben,öltözz fel és indulhatunk.
-Okés.-gyorsan bementem a fürdőbe és kicsit rendbe  raktam magam.
-Indulhatunk?-kérdezte és közben végigmért a  szemeivel.
-Igen de most miért néztél így végig rajtam?-vontam fel a  szemöldököm.
-Még nem sikerült felfogni,hogy ilyen gyönyörű vagy.-jött  közelebb hozzám és a kezeit a derekamra helyezte.  Ajkaink között már csak hajszál vastagságú hely maradt,de még mindig nem értek össze.
-És most hogyan tovább a kapcsolatunkkal Bieber?-  kérdeztem és közben remegni kezdtem a közelsége  miatt,annyira jól esett.
-Szerintem találkozgassunk,töltsük együtt a napjainkat,  élvezzük egymás társaságát és aztán kialakul.-húzott  még közelebb magához és egy kicsit ledermedtem  amikor éreztem a kidudorodó férfiasságát.
-Tetszik az ötlet.-mosolyogtam és  megcsókoltam.Csókunkból érezni lehetett,hogy tele van  érzelmekkel és vággyal.
-Nem tudom,hogyan csinálod de ennyitől lázba hozol.-  harapott bele az alsó ajkamba,amitől akaratlanul és  elmosolyogtam.
-Nagyon jól éreztem magam.-mosolyogtam és  közben  felvettem a kabátomat.
2 perc múlva el is indultunk,út  közben GPS-t alakítottam,ugyanis Justin még nem tudta merre lakom,nagyon viccesen telt el az utazás.
-Megjöttünk.-csatoltam ki az övem és Justin arcára  nyomtam egy puszit.
-Hé csak ennyi?-háborodott fel Justin.
-Miért mit szeretnél még?-kérdeztem kaján mosollyal az  arcomon.
-Hát azt ne akard tudni,de jelen pillanatban meg  elégszem egy öleléssel és egy csókkal.-kiszállt a  kocsiból,szét tárta a karját  és közben perverzen  mosolygott.
-Na jó.-nyomtam egy csókot a szájára és megöleltem.
Még mindig a karjaiban találtam magam,amikor elkezdte  egy helyen szívni a nyakam,amitől kirázott a hideg  annyira jó volt.
-Ezt most mire véljem?-toltam el magamtól és  mogyoróbarna szemeibe néztem.
-Jeleztem az összes körülötted lévő fiúnak,hogy te már  másé vagy.-kacsintott rám,beült a kocsiba még intett  egyet és elhajtott.
Bementem a házba és közben gondolkodtam.Kedvelem Justint,több mint barátság de még kevesebb mint szerelem,szerintem tuti,hogy az  is kifog alakulni egy idő után de még korai.Körül néztem a lakásban és Jessicát a fürdőszobában a kád szélénél találtam meg egy üveg whiskey mellett és egy doboz cigi kíséretében.
-Jézusom Jessica,mit csinálsz?-akadtam ki és gyorsan  leültem mellé a földre.
-Nincs értelme az életemnek nélküle érted?-kortyolt bele  az üvegbe amit egyből kivettem a kezéből.
-Ne is mondj ilyeneket!Minden rendben lesz csak ne  sürgesd őt,adj neki egy kis időt.-simogattam a  hátát,hogy megnyugodjon. 
-Azt mondod?-fordult hozzám és a szájából csak úgy  áradt a pia szag.
-Igen de most szépen felkelsz,lefürdesz iszol egy teát,és  alszol.-mosolyogtam és felhúztam a földről.
Le vettem róla a ruhát mert nem lett volna rá ereje,
közben megengedtem a vizet és aztán szépen lassan bele ült a  kádba.Amíg fürdött addig lementem a konyhába és csináltam neki egy jó meleg gyümölcsös teát.Mikor végeztem a tea készítéssel,feltrappoltam a fürdőbe és segítettem Jessinek felöltözni.
-Na most feküdj le és idd meg a teádat.-utasítottam.
-Köszönöm.-ejtett egy gyenge mosolyt.
-Ez természetes.És bocsáss meg,hogy itt hagytalak  estére.Most nem lennél ilyen állapotban ha itthon  vagyok.-sütöttem le a szemem.
-Ne is folytasd,nem a te hibád.De ha már itt tartunk,hol  is voltál?-vonta fel a szemöldökét és közben  megpacskolta a takarót,hogy üljek le mellé.
-El sem fogod hinni.-csillogtak a szemeim.
Minden egyes részletet elmeséltem Jessicának,aki repdesett az örömtől,hogy végre ennyire boldognak lát.Miután végeztem a mesémmel megkért,hogy aludjak vele egy kicsit.Bár még csak 2-3 óra lehetett,én igent mondtam,és mély álomba szenderedtünk.



2013. október 9., szerda

5.Tudja meg az egész világ!





 -Hát akkor most kénytelen leszel.-mosolyogtam és be raktam a filmet.Kb. fél óra múlva azt hallottam,hogy Lara horkol?!Beszarok ezen a lányon.Én majd meghalok a félelemtől,ő meg bealszik?Nagyon aranyosan aludt az ölemben úgy,hogy nem keltettem fel,hanem kikapcsoltam a filmet és ülve megpróbáltam el aludni.


*Lara szemszöge*

Reggel mikor felébredtem ugyan úgy találtam magam,mint amikor elaludtam.Szerintem Justinnak kényelmetlen lehetett ülve aludni,de azért nagyon aranyos,hogy nem akart felkelteni.Nagyon éhes voltam ezért megpróbáltam szép lassan kibújni Justin karjai közül,nem akartam,hogy felkeljen,de már késő.Szép lassan elkezdte kinyitni a szemét és erősen megragadta a karom és azzal a lendülettel vissza estem az ölébe.
-Jó reggelt a világ legszebb lányának.-köszöntött  bókolva.
-Neked is jó reggelt.-adtam egy puszit az arcára.
-Ugye ma szombat van?-kérdezte és gyorsan felkeltem  az öléből.
-Igen.
-Hála égnek.-könnyebbült meg.
-Én eszek,te kérsz valamit?-kérdeztem és közben  kinyitottam a hűtőt ami dugig volt kajával.
-Nem köszönöm.-válaszolta és bejött hozzám a  konyhába.
-Just.-zavarta meg a hangomat a csengő.Justin elindult  az ajtó felé,hogy megnézze ki az.
-Mit keresel itt Selena?-hallottam a kérdését.Tudom nem  illik hallgatózni és leskelődni de én egy kicsit közelebb  mentem,hogy halljam mint beszélnek.
-Hát téged.-ugrott oda Justinhoz és megcsókolta!Utána  már csak annyit láttam,hogy 5 riporter kattogtatja a  fényképezőt és kérdezősködnek.

*Justin szemszöge*


Mikor megláttam Selenát az ajtóban,már akkor tudtam,hogy valamit kitervelt mert csak akkor örül ennyire a fejének.Ahogyan megcsókolt csak remélni tudtam,hogy Lara nem látta.De amin leginkább kiakadtam,hogy ide hívja az undorító riportereket?Most megint fogalmam sincs,hogy magyarázom ki magamat ebből az egészből a sajtónak és Laranak.

-Maguk akkor együtt vannak?-kérdezte az egyik riporter.
-Igen.-válaszolt mosolyogva Selena.És akkor egy merész  és hirtelen jött ötletem támadt.
-Nem.-válaszoltam egyhangúan.
-Mi az,hogy nem?-akadt ki Selena.
-Hát úgy,hogy nekem más kell.-válaszoltam jól  hallhatóan,hogy a riporterek ezt feljegyezzék.
-Szabad tudni ki?-kérdezte egyszerre az összes riporter.
-Igen.Lara kijönnél egy kicsit?-kiabáltam a konyhába.

*Lara szemszöge*


Mikor Justin kihívott megrémültem,hogy most mit tervelt ki abban az okos kis buksijában.

-Itt vagyok.-léptem elő félve.
-Ő lenne a lány aki ellopta a szívem.-húzott oda  magához.És közben Selenát figyeltem,aki eléggé  megdöbbent volt.Nem csodálom, még én is nagyon meglepődtem.Mikor Justin tudatja az egész  világgal,hogy én kellek neki,aminek persze örültem de  szerintem ez nagyon korai döntés volt.
-Kisasszony maga Justin barátnője?-halmoztak el a  kérdésekkel.
-Nem vagyok a barátnője,csak a szíve tulajdonosa.- válaszoltam és közben mosolyogtam.
-Ez felháborító!Tegnap előtt este még velem  hencegtél,tegnap meg újra össze futottál evvel a lánnyal  és hirtelen ő lett a mindened,a kis cafkád?-zúdította ki magából Selena ezeket a mondatokat.
-Mi az,hogy cafka?-váltottam dühös üzemmódra.
-Jól hallottad.-mosolygott.
-Justin vagy most el küldöd innen a fenébe vagy pedig  ennek a kis fekete hajú gyönyörűségnek egy szál haja  nem marad.-fogott vissza Justin mert közben nagy lendületet vettem Selena felé.


2013. október 8., kedd

4.Összebújás

-Ne félj.Csak cselekedj.-mondtam neki nyugtató  hangon.Ahogyan kimondtam,neki nyomott a falnak és  már is a puha ajkait az enyémekre tapasztotta.Csókja  édes és lágy volt.A hasamban alvó pillangók,felébredtek  és táncot kezdtek el járni.Hihetetlen jó érzés volt.Végül  kb.20 másodpercig érezhettem ajkait és kicsit eltoltam  őt magamtól,hogy a szemébe nézhessek.

*Justin szemszöge*

Mikor megcsókoltam úgy éreztem,hogy ennek nem szabad véget érnie.Életem első csókja ami teljesen elkábított,ami jól esett,ami nem csak a riporterek miatt van,azt akarom,hogy még több milliószor megtörténjen és csak egy személlyel,Laraval.Úgy érzem megtaláltam a számomra tökéletes lányt!Pedig mind végig ismertem.Nem tudom megfogalmazni miért tetszik jobban mint a többi lány,de csak ő kell.
-Ne haragudj Justin,nem szabadott volna hiszen neked  ott van Selena.-bújt ki a kezeim alatt.
-Tessék?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel.
-Hát ti nem vagytok együtt?-kérdezte.
-Már több mint 1 hónapja nem.-feleltem és közben újra  elindultam felé.
-De..hát az újságok azt írják.-lepődött meg.
-Lara mióta kell az újságoknak hinni?-kérdeztem.
-Ez esetben megkönnyebbültem.De akkor sem volt  helyes cselekedet.Félek,hogy
csak játszanál velem,hisz  te több millió lányt  megkaphatnál,miért pont engem választanál?-  érdeklődött,én pedig megfogtam a derekát.
-Meg mondjam miért csak te kellesz?Mert te más vagy  mint a többi,azt,hogy miért nem tudom meg  fogalmazni,egyszerűen ki mondom.Te vagy a tökéletes  lány számomra.Tény és való,hogy olyan mintha még  csak ma ismerkedtünk volna meg de nem.Nagyon is  régóta ismerjük egymást és még mindig különös  érzéseket keltesz fel bennem,úgy mint régen csak ezek  most sokkal erősebbek.
-Komolyan mondod?-könnycseppek szöktek a szeme  sarkába. 
-A legkomolyabban!-és szorosan átöleltem,hogy érezze  soha nem fogom elengedni.
-Akkor jó.-könnyebbült meg.
-Hé de nekem még fogalmam sincs arról,hogy te mit  érzel.-háborodtam fel.
-Tudod mit érzek Bieber?Olyasmit ami komoly  szenvedéseket fog nekem okozni,de egyben életem  legszebb pillanatai és érzései is bele fognak  tartozni.Valamint azt,hogy soha nem akarlak elveszíteni  mert az életem veled teljes.- mondta és egy puszit  nyomott a szám sarkába.
-Megígérem,nem fogok olyasmit tenni,hogy te  szenvedj!-mosolyogtam és bele túrtam a hajába.
-Ajánlom.Viszont nem bánnád ha most már tényleg  lefürödnék?-vette le a kezeimet a derekáról.
-Hogy mit csinálsz?Te itt nálam fürdesz?Normális  vagy?Persze,siess.-küldtem neki egy cuppanóst.
Amíg Lara lefürdött,addig én átöltöztem,hoztam le takarót és filmeket.Nagyon várom az este többi részét.Persze nem perverz módon várom,hanem mert érzem nagyon jól fogom érezni vele magam.Lara 20 perc után kijött az én Believes pólómban,ami felháborító volt,hogy neki jobban állt,mint nekem.És persze irtó szexi volt a francia bugyi is rajta.Jerry egyből felkelt,de szóltam neki,hogy nem szabad ez nem az az időpont.
-Gyere feküdj le a kanapéra,hoztam popcornt.-hívtam  magam mellé.
-Rendben,de egy kicsit kellemetlenül érzem magam  ebben a pólóban.Olyan mintha semmi nem lenne  rajtam.-bújt be a takaró alá.
-Ne aggódj engem ez egyáltalán nem zavar.-  mosolyogtam már megint perverzen.
-Na hát azt egyből gondoltam.-csapott rá a hasamra.
-Mit nézünk?-kérdeztem.
-Valami horrort.-csillant fel a gyönyörű barna szeme.
-Na abban benne vagyok,de valami nagyon durvát,mert  ha félsz akkor tudd,hogy van kihez bújni.-kacsintottam  rá.
-Nem játszunk ilyet.Én egy jó kislány vagyok.Nem  kavarodok bele rossz kisfiúk huncut dolgaiba.-mondta  ki nyújtott nyelvvel. 
-Hát akkor most kénytelen leszel.-mosolyogtam és be raktam a filmet.Kb. fél óra múlva azt hallottam,hogy Lara horkol?!Beszarok ezen a lányon.Én majd meghalok a félelemtől,ő meg bealszik?Nagyon aranyosan aludt az ölemben úgy,hogy nem keltettem fel,hanem kikapcsoltam a filmet és ülve megpróbáltam el aludni.









  

3.Első ...

 -Nos Lara akkor mit kezdjünk magunkkal,kettesben egy  irtó nagy házban?-kérdeztem a legperverzebb  mosolyommal.
 -Hát biztos nem azt amire te gondolsz Bieber.-vigyorgott  és elkezdett távolodni tőlem.
 -Amire én gondoltam az az,hogy ...




-Mi lenne ha lefürdenél és megnéznénk egy filmet?-  kérdeztem.Megkönnyebbült mikor kimondtam ezeket a  szavakat,nem hiszem el,hogy mindig félre érti a mosolyom.Pedig komolyan mondom semmi perverz  gondolatom nem volt.Csak egy pici.

-Na ez az ötlet tetszik.Már azt hittem valami rosszra  gondolsz.-mosolygott Lara.
-Adnál nekem egy pólót amiben aludhatok?-kérdezte.
-Persze,menj fel a szobámba és kutakodj.-mutattam a  lépcső felé.
-És még egy kérdés.Merre találom a fürdőt?-kiabált le a  lépcsőről.
-Konyha mellett.-mutattam a mögöttem lévő ajtóhoz.

*Lara szemszöge*
Nahát milyen tágas szobája van Justinnak.És mekkora francia ágy.Fiú létére még rend is van.Mondjuk elég sok takarító nője lehet ezért meg sem lepődök.Elkezdtem keresgélni a ruhái közt amikor rátaláltam egy lila BELIEVE-s pólóra.Imádom a lilát ezért ezt választottam.
Gyorsan lefutottam a fürdőbe,útközben nem találkoztam Justinnal de gondoltam biztos elvan magával.Éppen vettem le a ruha darabjaimat amikor Justin kopogott az ajtónál.
-Mit szeretnél?-kérdeztem kíváncsian. 
-Bent maradt a pizsamám.-válaszolt.
-Majd kiviszem ha végeztem,de éppenséggel  vetkőzök,úgy hogy bocsika.
-Akkor tekerj magadra egy törölközőt,mert én most  bemegyek a pizsimért.-mondta pöszén a "pizsi" szót.
-Rendben.-gyorsan magamra tekertem egy törölközőt.
-Jöhetek?
-Igen.-válaszoltam.
-Nézd csak ott van a szennyesben,elfelejtettem.Bocsánat  a zavarásért.-nézett szomorú szemekkel.
-Te szemét.Fogadjunk tudtad,hogy már rég a  szennyesben van csak be akartál jönni hozzám.-  csapkodtam egy másik törölközővel Biebert.
-Mi?Hogy feltételezel te rólam ilyeneket?-nyitotta "O"  alakúra a száját.
-Most jött el a pillanat,hogy kinyírlak.-csaptam össze a  kezeimet aztán elkezdtem ütögetni és végül az lett a  vége,hogy üldöztem a házban egy szál törölközőben.
-Jó oké elnézést,rossz kisfiú voltam.-mondta Justin  miközben már alig kapott levegőt.
-Most az egyszer elnézem,de most már had fürödjek le.-  indultam meg a fürdő felé amikor Justin a csuklómnál  fogva vissza húzott és éreztem ahogyan a mellkasunk egymáshoz ér.
-Még mindig gyönyörű barna szemeid vannak.-mondta  Justin és szinte már az ajkamon éreztem,ahogyan  kimondja a szavakat.
-Mit szeretnél most csinálni velem?-oda hajoltam a  füléhez és suttogva kérdeztem tőle.
-Mindennél jobban szeretnélek megcsókolni csak  félek,hogy ellent mondasz.-suttogta ő is a fülembe.
-Ne félj.Csak cselekedj.-mondtam neki nyugtató  hangon.Ahogyan kimondtam,neki nyomott a falnak és  már is a puha ajkait az enyémekre tapasztotta.Csókja  édes és lágy volt.A hasamban alvó pillangók,felébredtek  és táncot kezdtek el járni.Hihetetlen jó érzés volt.Végül  kb.20 másodpercig érezhettem ajkait és kicsit eltoltam  őt magamtól,hogy a szemébe nézhessek.





2013. október 7., hétfő

2.Furcsa véletlen

-Elnézést de nem ismerlek véletlen valahonnan?-szólt utánam Bieber amitől teljesen lefagytam.
-Ami azt illeti de,sőt nagyon is jól ismersz.Lara vagyok egy osztályba jártunk.-fordultam vissza és nagy mosollyal a számon mondtam a mondandómat.

-Na hát Lara milyen jól nézel  ki.-nézett végig rajtam amitől elpirultam.

-Hát Bieber te sem panaszkodhatsz.-  ütöttem bele egy gyengét a vállába.
-Ülj le,mesélj mi van veled.-húzta ki a széket nekem.
-Hú hát nekem még dolgoznom kell de ha van időd  akkor fél óra múlva végzek és akkor beszélgethetnénk.-  mondtam.
-Hahó én is itt vagyok,emlékszel Justin?-kérdezte  Selena.
-Ja tényleg persze,öhm Selena ne haragudj majd holnap  felhívlak és bepótoljuk amiről beszélgetni akartunk.-rázta  le egyszerűen Justin a mi kis szépségünket.
-Hogy te milyen bunkó vagy.-kiabált Gomez és ki  viharzott az étteremből.
-Na végre,köszönöm,hogy megmentettél tőle Lara.-  hálálkodott,amitől nagyon meglepődtem.Talán a tini pár  kapcsolata mégsem fényes?
-Hát ez fura volt.Na mindegy akkor fél óra és kész  vagyok.Addig is hozom a rendelésedet.-motyogtam és    oda löktem egy lágy mosolyt is.
-Rendben én itt várlak.-mosolygott perverzen.Nem  tudom,hogy miért,de azért nagyon aranyos volt így  is.Gyorsan leadtam a rendelést,aztán kb. 5 perc múlva ki  is vittem Justinnak.Nagyon viccesen ette a fagyit,elég jót  nevettem rajta.Aztán végre lejárt a munka időm.Gyorsan  felöltöztem és kimentem Justinhoz aki már a kocsiban   várt.
-Gyere szállj be gyorsan.-nyitotta ki nekem a kocsi ajtót.
-Na és most merre megyünk?-kérdeztem és közben észre  vettem mennyire elkezdett esni a hó,nagyon szép volt.  Imádom a havat hiszen téli gyerek vagyok.
-Remélem neked jó,de arra gondoltam,hogy át  mehetnénk hozzám és ott nyugodtan a melegben tudunk  beszélgetni.-mondta nagy boci szemekkel.Mindig is megbabonáztak a mogyoró barna szemei és ez most sem  változott.
-Utállak Bieber.A szemeidnek sosem tudok ellent  mondani.-sértődtem meg,persze csak viccből.
-Ez az!Emlékszel gyerekkorunkban is  mindig én  nyertem.Hahahaaaa.-kezdett el ördögien vihogni.
-Na inkább indulj meg,mert már az orromból is jég  csapok lógnak.-sürgettem egy kicsit.Kb.10 perc
múlva meg is érkeztünk hozzá.Hát mit ne mondjak a  háza lélegzet elállító.
-Gyere üljünk le a nappaliba.-fogta meg a kezem és  leültetett.
-Na mesélj Lara miújság?-kérdezte kíváncsian.
-Hát hol is kezdjem .. Kezdeném a legrosszabbal.Apa és  Anya 3 éve elhunytak autó balesetben.Jelenleg  Jessicával élek egy kis házban.De azon kívűl minden  rendben.-nyugtattam meg mert nagyon lesápadt amikor  elmondtam neki a rossz hírt.
-Nagyon sajnálom.Rész vétem.-ölelt meg Justin amitől  szívem elkezdett hevesen verni és úgy  éreztem  biztonságban vagyok.
-Köszönöm.De most hanyagoljuk ezt a témát.-tereltem el  a szót.
Inkább mesélj milyen a világ leghíresebb tini sztárjának  lenni?-kérdeztem.És levettem Justin kezét a combomról  mert egy kicsit kellemetlenül éreztem magam.

*Justin szemszöge*

Nagyon örülök,hogy Laraval újra találkoztam.Kiskori szerelmem mindig is ő volt és ő is marad.Elképesztően gyönyörű lány lett.Nem mintha régen nem lett volna az de most olyan hűha.Ahogy beszélgetek vele,olyan érzések jönnek fel bennem,hogy soha de soha nem akarom újra elhagyni mert az egyik legfontosabb személy számomra.Nem is értem eddig miért nem kerestem fel.Igazi idióta vagyok.
-Hát tele van izgalmakkal.Nagyon imádom a  Beliebereimet is,de azért jó lenne néha egy teljesen  normális fiúnak lenni.Hiányzik a  szabadság,hiányzik,hogy én és csak a haverjaim  vagyunk nem pedig még több száz rajongó és riporter.-  mondtam  kicsit elszomorodva.
 -Elhiszem,hogy néha nehéz de teljesült az álmod itt ez a  lényeg.-nyugtatott meg Lara.
-Viszont Justin nekem mennem kéne mert későre jár és  Jessica biztosan már keres.-tápászkodott fel a  kanapéról.
-Lara el kell,hogy keserítselek de te innen most nem  mész sehova az egyszer tuti.-mutattam neki az  ablakhoz.Kint legalább már 50 cm hó állt.Valahogy nem  tudtam sajnálni,hiszen ez egy jel,hogy az éjszakát több  mint valószínű,hogy nálam tölti és ha ez így lesz  én  kihasználom az alkalmat,hogy még jobban újra össze hangolódjunk.
-Na ne már.Hát,hogy fogok haza jutni?-háborodott fel.
-Aludj nálam.-ajánlottam fel nagylelkűen.Csak még nem  sejti miért.
-Nem,nem akarok zavarni.-mondta hátrálva.
-Te buta nem zavarsz.Na küldj egy SMS-t  Jessicának,hogy nem tudsz haza jutni és holnap  épségben megkap.-nyújtottam oda neki a telefonomat.
-Nincs más választásom.-vette el a telefonom és  elkezdett pötyögni.
-Elküldtem.-mosolygott Lara.Ami annyira gyönyörűvé  tette őt,hogy mindent felül múlt.
-Nos Lara akkor mit kezdjünk magunkkal,kettesben egy  irtó nagy házban?-kérdeztem a legperverzebb  mosolyommal.
-Hát biztos nem azt amire te gondolsz Bieber.-vigyorgott  és elkezdett távolodni tőlem.
-Amire én gondoltam az az,hogy ...






1.Találkozás

Reggel 6:30-kor szólt az ébresztőm ami sajnos azt jelzi,hogy munkába kéne indulnom.Ezzel nem azt akartam tudatni,hogy nem szeretek dolgozni,itt egyetlen dolog ami kínoz az a korán kelés.Sose volt a legjobb barátom.Nagy lendületet vettem és kikeltem az ágyból.Gyorsan megmostam a fogam,kisminkeltem magam és felöltöztem.Elég hideg időket járunk így október vége felé ezért nagyon jól fel kellett öltöznöm.Ki léptem a szobámból és egyből a konyha felé vettem az irányt.
-Jó reggelt Lara.-köszöntött a barátnőm.
-Neked is jó reggelt de te mi a fészkes fenét keresel fent  ilyenkor?-lepődtem meg.
-Nem bírok aludni,tegnap este összevesztem Alexal.-  mondta ki szomorú arc kifejezéssel.
-Ó drágám sajnálom.-öleltem meg Jessicát.
-Semmi baj,megszoktam..Sajnos mostanában egyre  többet elő fordul.-keseredett el.
-Nyugodj meg minden rendbe fog jönni,csak adj ennek a  kapcsolatnak egy kis időt.-nyugtattam és közben már  húztam is a cipőmet mert késésben vagyok.
-Viszont nekem most sietnem kell dolgozni,este  jövök.Addig is feküdj le aludni vagy csak nézd a TV-t.-  köszöntem el.
-Szia és siess haza.-kiabált utánam Jessica.
20 perc múlva már a munkahelyemen nagyban folytak a munkák,már most úgy éreztem,hogy elég volt mert ilyenkor reggel elég sok ember jön be reggelizni és ez a legfárasztóbb rész a napban.A nap többi része teljesen nyugodt volt.Zárás előtt fél órával megjelent két nem várt személy.Justin Bieber és a barátnője Selena Gomez.Ami azt illeti Justin.Kiskorom óta ismerem,egy osztályban élvezhettük egymás társaságát,7 éves koromban jártam vele kőkemény 4 napot.Szerintem ez egy igazán komoly kapcsolat volt abban az időben.Több mint valószínű,hogy nem emlékszik már rám hiszen elég rég látott.Gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben amikor a főnököm oda szólt,hogy vegyem fel a 3-as asztal rendelését.Pechemre az Justinék asztala volt.Nagy levegőt vettem és oda mentem az asztalhoz.
-Jó estét mit hozhatok?-kérdeztem kedvesen és közben  Biebert bámultam,hogy vajon meg-e ismer.
-Én csak egy colát kérnék.-mondta Selena.
-Én pedig egy csokoládé tortát és mellé egy fagylalt  kelyhet.-nyalta körbe a száját Justin.Elég vicces volt de  elég kínos lett volna ha ott elkezdek nevetni.
-Rendben,mindjárt hozom.-mosolyogtam.
-Elnézést de nem ismerlek véletlen valahonnan?-szólt  utánam Bieber amitől teljesen lefagytam.
-Ami azt illeti de,sőt nagyon is jól ismersz.Lara vagyok  egy osztályba jártunk.-fordultam vissza és nagy  mosollyal a számon mondtam a mondandómat.



Bemutatkozás



  • A nevem Lara Michael.
  • Kanadában élek születésem óta.
  • December 24.-én születtem és idén töltöm a 18. élet évemet.
  • Nincsen testvérem.
  • A szüleim 3 éve elhunytak autó balesetben.Már kezdem megszokni a hiányukat de ettől függetlenül nagyon de nagyon hiányoznak és bármit megtennék,hogy legalább csak 1 percre lássam őket.
  • Jelenleg felszolgáló nő vagyok egy elég híres étteremben.Ha úgy vesszük elég jól is keresek és nekem ez a jövedelem pontosan megfelel,hogy jó életet élhessek.
  • Legjobb barátnőm:Jessica Hart,több mint 9 éve mondhatom annak az embernek aki mindig mindenben mellettem volt és támogatott,segített.Vele élek egy nagyon kis otthonos,aranyos lakásban.

FONTOOOOOOOS!

Pár ok ami miatt kitöröltem a részeket:
1:Túlságosan is sablon történet volt.
2:Úgy vettem észre elég sok az össze kavarodás és néhány helyen elég érthetetlen.
3:Sokkal jobb ötleteim támadtak.
4:Mondjuk ki kerek perec,unalmas volt.
Szóval most teljesen új történetbe kezdek bele,ami remélem egyáltalán nem zavar titeket.Megígérem sokkal jobban fog tetszeni a legújabb fantázia dús történetem!